Drasztikus leépítés jöhet az egészségügyben

Átszervezésbe kezd a kormány az egészségügyben. Bár kórházakat bezárni nem fognak, de alaposan újraosztják a kapacitásokat, osztályok részlegek szűnhetnek meg és ezért akár tízezer embert is elküldhetnek.

kórház

A kórházi kapacitások újraosztásának következménye lehet a nagy arányú leépítés. A tervezett átalakítás részlegek, telephelyek, osztályok megszüntetésével járhat. Az elbocsátás elsősorban a műszaki, adminisztratív dolgozókat, de kisebb mértékben ápolókat és orvosokat is érinthet – értesült a Népszabadság.

A kórházvezetőknek február végéig kell újraosztani a feladatokat az úgynevezett megyei egyeztető fórumokon. A kormányzati vezetők szerint ezzel az osztozkodással elkerülhetőek lesznek a párhuzamos, vagy felesleges ellátások. Valójában azonban arról van szó, hogy a járó- és fekvőbeteg-szolgáltatások ötödére nincs fedezet.

A kórházi eladósodás fő oka ugyanis, hogy az egészségbiztosító 2007 óta 145-150 ezer forintot fizet egy átlagos eset ellátására, miközben ez a becslések szerint az valójában 180 ezer forintba kerül. A kormányzat ezért átszervezi a szolgáltató helyeket és csökkenti a számukat.

A kórházi férőhelyek újraosztásában a legnagyobb feszültség a fővárosban várható, ahol csak azok az intézmények maradhatnak teljes jogú kórházak, amelyek a nap 24 órájában képesek sürgősségi feladatokat ellátni, illetve legalább egy megyei kórház kvalitásaival rendelkeznek. A felvázolt új ellátási térkép szerint hat intézménynek (a Honvédkórháznak, a Semmelweis Egyetemnek, a Szent Istvánnak, a Péterfynek és az Uzsokinak, valamint a Szent Jánosnak vagy a Szent Imre kórháznak) juthat a fővárosban vezető feladat.

A tervezett átalakulásokkal kapcsolatban nyilatkozott a lapnak Sinkó Eszter közgazdász, aki azt mondta: sok kellemetlen következménye lehet a tervezett változásoknak. Az eddig megismerhető, az egészségbiztosító által készített módszertani anyagokból az derült ki, hogy nagyon egyszerű sémára, a létszámarányos volumenkorlát alapján hajtanák végre az átalakítást.

Azt sem vették figyelembe, hogy a betegek valójában hol veszik igénybe az ellátást. Például Pest megyének jelentős forrásokat csoportosítanának át a fővárosból, noha ott nincsen kórház. A lakosságot a budapesti intézményekben kezelik. A szakember hozzátette: más országokban, így Angliában is, amennyiben térségi kvóták alapján osztják szét a forrásokat, figyelembe veszik az adott népesség létszámát, korának megfelelő gyógyítási igényeit és még sok más egyéb szempontot is. Azzal sem foglalkoznak, hogy az ekkora volumenű változások más országokban hosszú évek alatt zajlanak.

Mint azt Sinkó Eszter mondta: az átszervezők láthatóan nincsenek tisztában az orvos- és nővérellátottság törékenységével sem, s ennek súlyos következményei lehetnek. A döntéshozók nem számolnak azzal sem, hogy az átcsoportosított forrásokat nem követik majd a szakdolgozók. A fővárosi kórházakból aligha indulnak majd tömegesen Nógrádba dolgozni az orvosok. Ha már megmozdulnak, meg sem állnak majd Angliáig, vagy Németországig.