A kormány fejlesztené Ferihegyi repülőteret

A szombaton megrendezett Magyarország Barátai Alapítvány budapesti konferenciáján Orbán Viktor miniszterelnök egy kérdésre adott válaszában beszélt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztéséről. A miniszterelnök elmondta, hogy az államnak ki kell egyezni az “új tulajdonosokkal” és közösen, egy nagyszabású fejlesztési tervet kell készíteni, különben a repülőtér eléri fejlődési korlátait.
A Budapest Airportnak évek óta kész fejlesztési terveik vannak, de szükséges lenne a 2-es terminálhoz vezető kötöttpályás tömegközlekedési összeköttetésre a gyorsforgalmi út fejlesztésére is.




A miniszterelnök Magyarország Barátai Alapítvány szombaton, Budapesten megrendezett konferenciáján egy hallgató kérdésre adott válaszában beszélt a kormány a repülőtérhez fűződő viszonyáról és a repülőtér fejlesztésének lehetőségeiről. “Az államnak és a repülőtér tulajdonosainak közösen kell kidolgozni egy nagyszabású fejlesztési tervet, különben a repülőtér eléri fejlődési korlátait.”
“Fel kell keressük a reptér tulajdonosait, mert ott a területek mind a mi kezünkben vannak, nélkülünk nem lehet fejleszteni és az államnak ki kell egyezni az új tulajdonosokkal.” – jelentette ki Orbán Viktor. “Nagyvonalú repülőtér-fejlesztési koncepciót kell létrehoznunk, mert ha Bécs annyival előttünk marad, mint amennyivel most előttünk van, nem tudunk felzárkózni Közép-Európában.” – számolt be az M1 hétfő reggeli Híradója.
A Híradó megkereste a Budapest Airportot, de a társaság egyelőre nem akart reagálni a kormányfő kijelentéseire. Szóvivőjük annyit mondott, hogy kész fejlesztési terveik vannak. Ebben szerepel egy reptéri szálloda építése és egy légi teheráruelosztó-központ kialakítása is. A Híradó szerint Hardy Mihály ugyanakkor megjegyezte, mindenképpen szükséges lenne a 2-es terminálhoz vezető kötöttpályás tömegközlekedési összeköttetésre, illetve a Ferihegyre vezető gyorsforgalmi út fejlesztésére is.

A Malév csődjét követően a repülőtér igen nehéz helyzetbe került, a fejlesztések leálltak, a kormány és a Budapest Airport, valamint annak külföldi tulajdonosai között meglehetősen fagyos volt a viszony. Az előző kabinet vagyonpolitikáért felelős államtitkára 2014. januárjában még úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem mondott le a Budapest Airport visszavételéről, ám a reptér-szerződés újratárgyalása a következő kormányzati ciklusra marad. A miniszterelnök szavai ehhez képest egy új stratégiáról árulkodnak.

Orbán Viktor miniszterelnök kérdésre válaszol a Magyarország Barátai Alapítvány második világtalálkozóján a budapesti Vigadóban 2015. május 9-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök kérdésre válaszol a Magyarország Barátai Alapítvány második világtalálkozóján a budapesti Vigadóban 2015. május 9-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A repülőtérnek Malév-csőd utáni helyzetből a tavalyi évben sikerült kiverekednie magát. Ferihegy utasszáma 2014-ben megdöntött minden eddigi rekordot és túlszárnyalta a Malév működésének utolsó teljes évében, 2011-ben elért számokat is. A magyar főváros repülőtere az elmúlt évben 9,15 millió utast szolgált ki, ami tekintélyes, 7,5 %-os növekedést jelent 2013-hoz képest, számos új járat nyílt meg.
A 2015-ös évre a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport a 9,6 milliós utasszám elérését tűzte ki célul.
Elindult a Budapest-Peking közvetlen járat és hamarosan az Air Transat kanadai légitársaság menetrendszerű heti járatot indít Torontóból és Montrealból Budapestre.

Fejlesztési tervek

Amennyiben a repülőteret üzemeltető vállalat és a kormány a budapesti repülőtér a magyar gazdaságban betöltött szerepének erősítésére és a régiós konkurenciával szembeni versenyképesség javítására törekszik ahhoz ahogy a miniszterelnök is mondta, “nagyszabású” beruházásokra lesz szükség Ferihegyen.
Egyre inkább égetővé válik a diszkont légitársaságok számára még 2012-ben felépített bádogépületek mihamarabbi kiváltása. A Budapest Airport kész tervekkel rendelkezik egy nyolc új repülőgép állóhelyet is magába foglaló móló építésére, hiszen ezt a SkyCourt felépítését követően meg akarták építeni.
A kivitelezés 2016-ban kezdődhet meg, amennyiben a repülőtér tulajdonosai is jóváhagyják 10 millió euró beruházás-igényű a projektet. Az utasszám a következő 5 évben várható további növekedése a terminálok földi oldalán is komoly fejlesztéseket tesz majd szükségessé. Jelentősen bővíteni kell majd a check-in pultok és az utasok biztonsági átvizsgálására szolgáló folyosók számát, amennyiben a repülőtér éves utasszáma eléri az éves 11-12 milliós szinteket.

Budapest Airport látványterv 2008-ból

Budapest Airport látványterv 2008-ból

Hosszú évek stagnálása után a gazdasági fellendülés felszálló pályára állította a légi teheráru szállítást is, számolt be közleményében a Budapest Airport a múlt héten.  ?Kitartóan dolgozunk azon, hogy egyre több cargo-légitársaság válassza Budapestet célpontjául, hiszen a nagy nyugat-európai repülőterek túlzsúfoltak és egyre nehezebb szabad kapacitást találni náluk.? ? emlékeztetett René Droese, a Budapest Airport ingatlangazdálkodási igazgatója.
Hozzátette: ?Budapesten minden feltétel adott ahhoz, hogy Közép-Európa vezető cargo-elosztó repülőterét fejlesszük ki, hiszen egyre több gép landol nálunk a Távol-Keletről, ahová a magyar elektronikai- és gyógyszeripar, a gépgyártás és más területek világszínvonalú termékeit szállítják vissza. A ?keleti nyitás? gazdasági útvonalai a budapesti repülőtéren keresztül vezetnek.?

Cargo City
A repülőtér cargo-elosztó funkció megalapozásához elengedhetetlen a szükséges infrastruktúra, azaz a Cargo City megépítése. Ha a Cargo City első  üteme elkészül, akkor tényleg minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a Budapest Airport versenyképes legyen a régiós konkurenciával szemben cargo fronton is.

Gyorsforgalmi út, vasút, metró, szálloda

A gyorsforgalmi út fejlesztése központi kérdés, hiszen a jelenlegi út egy 1941-es nyomvonal mentén halad, ami az akkori forgalmi igények szerint épült. Az ország nemzetközi repülőterét és a belvárost összekötő, kétszer egy sávos, szalagkorlátok közé szorított úton sok a súlyos baleset és a dugó. Az út minősége és áteresztő képessége is jelentősen az elvárható szint alatt van. Ennek bővítésére, valamint egy kötöttpályás tömegközlekedési megoldásra is szükség van. Számos országban létezik a várost a repülőtérrel összekötő földalatti vagy vasúti összeköttetés.
A SkyCourt 2011-es építésénél ezt már nem tudták a tervekbe illeszteni, azonban az építtetők a reptér mellett kihagytak egy 300 méteres földsávot, így a meglenne a helye egy esetlegesen építendő, kötöttpályás metró- vagy vasútállomásnak.

Évek óta topog egy helyben egy repülőtéri szálloda építésének ügye, elsősorban néhány bürokratikus-jogértelmezési kérdés miatt. A reptéri szállodára pedig komoly piaci igény mutatkozik: sok az éjszakázó járat, ezek személyzete itt pihenhetne, jelentős igény van egynapos konferenciákra, de sok a hajnalban induló járat is van, így akik vidékről jönnek a repülőtérre, az utazás előtt elképzelhető, hogy eltöltenének egy-egy éjszakát a repülőtéri hotelben.
ferihegy

 

A miniszterelnök által elmondottak a légiközlekedési iparág számára bizakodásra adhatnak okot. A repülőtér illetve a térség fejlesztéséből nem csak az ország, hanem Vecsés és a környező települések hosszútávon csak profitálhatnak.