Vasárnapi zárva tartás – kisboltok a vesztesek között

A boltok vasárnapi zárva tartása számos negatív hatással járt. Nem sikerül átterelni a kisebb kereskedőkhöz a forgalmat a vasárnapi zárva tartás előírásával, a nyáron az idegenforgalmilag jelentős településeken akár 100 milliárd forinttal csökkentek a boltzár miatt az állam bevételei.Több ezer munkahely szűnt meg, a hipermarketek pedig még jól is járhattak.

 



 

Piacot akart elvenni a kormány a multiktól, ezért vezette be – az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemelése és a veszteség “betiltása” után – a vasárnapi nyitva tartás tilalmát, de az a szándéka, hogy mindezzel átterelje a forgalmat a piac kisebb szereplői felé, nem valósult meg – osztotta meg véleményét Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az 53. közgazdász vándorgyűlésen Miskolcon.

Vannak olyan nagy piaci szereplők, amely kifejezetten jól jártak a vasárnapi zárva tartással, hiszen egy sor extra költségtől mentesülnek, miközben a forgalom nem csökkent, inkább átterelődött a hét más napjaira. Vámos szerint egyfajta karácsony-effektusról van szó, vagyis a vevőknek, ha már hosszú sorbanállást kell vállalniuk, inkább olyan helyekre – konkrétan a hipermarketekbe – mennek vásárolni, ahol egy helyen mindent meg tudnak vásárolni. Mindeközben a plázákban, bevásárlóközpontokban működő nagyjából tízezer magyar kisebb üzlet a vesztesek közé került, ezek teljesen bukták a vasárnapi forgalmat – írja a Napi.hu.
market centrál

A boltzár érdekes módon nem csak a bevásárolni nem nagyon tudó nyaralókat érintette negatívan, hanem az államot is, írja a lap GfK Hungária igazgatójának előadása alapján: “Míg a piaci szereplők hivatalosan egyelőre óvatosan nyilatkoznak arról, hogy okozott-e érdemi forgalomcsökkenést a vasárnapi nyitva tartás tilalma, Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója úgy véli, hogy az júliusban és augusztusban az idegenforgalmi központok környékén összességében 50-100 milliárd forint kieséssel járt a költségvetés számára. A kutatások szerint alaposan átrendezte a vásárlási szokásokat a vasárnapi zárva tartás: leginkább a csütörtöki forgalom növekedett, ilyen szempontból ez a nap lett az új vasárnap, de a hétfő, a kedd és a péntek is erősebbé vált, miközben a szombat súlya csökkent.”

A kiskereskedelmi forgalomban az idén már értékbeni növekedést mért a KSH, a Nielsen és a GfK, de a mennyiséggel kapcsolatos statisztikák mértéktartóbbak, márpedig a piac akkor nő, ha a mennyiség is emelkedik – hangsúlyozta GfK vezetője. Mindezzel együtt a hazai vásárlóerő szintje továbbra is Európa leggyengébb harmadában van: az EU átlagának 38 százalékával Törökország és Montenegró között állunk, míg például a lengyel érték 47, a szlovák 57 százalék.
A fogyasztás mindezzel együtt nem érte el a válság előtti szintet: 2015-ben a 2006-os 93,4 százalékán lehet, a kiskereskedelmi forgalom pedig 96,6 százalékon.