A GVI elkészítette a magyarországi járások fejlettségi mutatóinak vizsgálatát. Pest megye kettős képet mutat, az összesített lista harmadik helyén a Vecsési Járás található.
A járások fejlettségének vizsgálata céljából az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (a KSH hasonló vizsgálatától némiképp eltérő módszertannal) kialakított egy olyan járási szintű kompozit mutatót (Járási Fejlettség Mutató), amelyet a fejlettséget jelző több gazdasági és társadalmi részmutató aggregálásából hozott létre. A mutató 25 indikátor alapján vizsgálja a járásokat, majd ezeket sűríti egyetlen számba, ami 1-től 5-ig vehet fel értékeket.
Az alábbi térkép is jól mutatja a mutató alapján számított a területi különbségeket.
Az adatok arra mutatnak, hogy a legfejlettebb járások a Budapesti kerületeken és a főváros agglomerációján kívül szinte kizárólag Nyugat-, és Közép-Dunántúliak (a győri, mosonmagyaróvári, tatai veszprémi járás) ezeken kívül, csak az egri és a szegedi járás kerül be a legfejlettebb 20 magyarországi járás közé.
Pest megyében – a budapesti agglomeráció révén – 8 járás Magyarország legfejlettebb 25 járása között található. Az előkelő helyezések ellenére ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a legtöbb agglomerációs járás fejlettségi mutató értéke visszaesett 2014-re a 2012. évi adatokhoz képest (a vecsési, a váci és a gödöllői járás kivételével). Pest megye önálló régióvá válását megalapozó vizsgálatban – más módszertan szerint – számított kompozit index mutatók ehhez hasonlóan szintén kimutatták a kirajzolódó negatív gazdasági-társadalmi tendenciákat.
A 174 járást, illetve a budapesti kerületek aggregált mutatóját tartalmazó lista alapján Pest megye 3 legfejletlenebb járása a nagykőrösi (117.), nagykátai (108.), illetve a ceglédi járás (83.), mindhárom esetében a fejlettségi mutatóban romlás tapasztalható 2012-höz képest. Pest megye járásai közül a csak a monori, vecsési, váci és a gödöllői járás tudta javítani kis mértékben a pozícióját.
A legfejlettebb magyarországi járások (felső 25 járás), 2014
A számításba vett mutatók teljes listája a következő:
Regisztrált vállalkozások 100 állandó lakosra jutó száma, 2014 Regisztrált vállalkozások 100 állandó lakosra jutó számbeli változása 2000-2014 1000 állandó lakosra jutó vendégéjszakák száma, 2012 1000 állandó lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma, 2014 Mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, 2011 Szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya, 2011 Önkormányzati helyi adók 1000 állandó lakosra, 2012 A legközelebbi autópálya csomópont elérhetősége, 2012 A legközelebbi megyeszékhely elérhetősége, 2012 Távbeszélő fővonalak (ISDN vonalakkal együtt) száma 1000 állandó lakosra, 2014 Kábeltelevízió előfizetőinek 1000 lakosra jutó száma, 2011 1000 lakosra jutó internet előfizetések száma, 2014 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna álózatba) bekapcsolt lakások aránya, 2014 Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, 2014 1000 állandó lakosra jutó háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége, 2014 1000 állandó lakosra jutó személygépkocsik száma, 2014 Vándorlási különbözet 100 lakosra jutó aránya, 2004-2014 1000 lakosra jutó halálozások száma, 2014 Egy lakosra jutó összevont adóalap összege, 2010 120 fő/km2 népsűrűség feletti településeken lakók aránya, 2014 Fiatalodási index (0-18/60-X éves népesség aránya, 2014 Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 1000 állandó lakosra vetítve, 2014 Rendszeres gyermekvédelmi segélyekben részesítettek száma 100 0-17 éves állandó lakosra vetítve, 2014 Nyilvántartott álláskeresők aránya, 2014 Tartós álláskeresők aránya, 2014 forrás: GVI, pestmegye.hu
Fejlődő és leszakadó járások – 2012-2014 (GVI tanulmány)