142 milliárdba kerülne a Ferihegyi gyorsvasút

A régóta tervezett ferihegyi gyorsvasút bruttó 142 milliárd forintért épülhet, amihez 96 milliárdos támogatást igényel hazánk az Európai Bizottságtól. Több közlekedésfejlesztési nagyprojektről döntött a kormány, ezek megvalósításához több száz milliárd forint uniós támogatásra pályázunk.



A magyar kormány újabb nagyberuházások finanszírozására kér pénzt az Európai Bizottságtól (EB): a Magyar Közlönyben napokban megjelent kormányhatározatok szerint 22 fejlesztéshez közel nettó 300 milliárd forintos támogatást igényel hazánk. A projektek megvalósításának összköltsége meghaladja a bruttó 430 milliárd forintot – írja a Napi.hu
A projektek között van a régóta tervezett “gyorsvasút” megépítése a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérhez. A Budapest és Monor közötti vonalon két megelőző vágányt alakítanak ki, hogy megbízhatóan elérhető legyen a reptér. A projekt bruttó költségét 142 milliárd forintra (nettó 115 milliárdra) tervezik, amihez nettó 96 milliárdos uniós támogatást igénylünk. A projekt előkészítéséhez, tervezéséhez az Integrált közlekedésfejlesztési operatív programból (IKOP) még 1,7 milliárdos uniós támogatást is felhasználnak, amit kiegészít 459 millió forint hazai költségvetésből finanszírozott áfaköltség.

A tervezett ferihegyi gyorsvasút

A tervezett ferihegyi gyorsvasút

A ferihegyi vasút építésének megvalósíthatósági tanulmánya és engedélyes tervei a Világgazdaság korábbi információi szerint 2017-re készülhetnek el, és 2018-ban indulna a beruházás, ami 2020-ra fejeződne be.

A Budapest és Hatvan közti vasút korszerűsítésének becsült értéke bruttó 156 milliárd forint (nettó 123 milliárd), ehhez közel 103 milliárd forintnyi uniós támogatásra pályázik hazánk. A projekt keretében a Keleti pályaudvar és Kőbánya-felső állomás közti szakaszon egy harmadik vágányt építenek ki. Emellett a Rákos és Hatvan között korszerűsítik a pályát és a biztosítóberendezéseket, valamint az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) második szintjének megfelelő vonatbefolyásoló rendszert építenek ki az EU-s és hazai előírásoknak megfelelően. A vasúti korszerűsítés előkészítésére, tervezésre, engedélyeztetésre és területszerzésre még négymilliárd forint hazai költségvetési támogatást költenének

A 2024-es budapesti olimpiára is tervezett infrastrukturális beruházások között felbukkant a déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése, és egy harmadik hídszerkezet megépítése. A projekt bekerült a CEF-pályázaton támogatást igénylő magyar nagyberuházások közé. A megvalósítás költségét bruttó 45 milliárdra becslik, ehhez uniós támogatást nettó 30 milliárdot kérünk. A korszerűsítés előkészítésére még 1,5 milliárd forintot szánnak, amiből egymilliárd lenne az IKOP-finanszírozás.
A Wizz Air Hungary Kft.-nek is juthat CEF-támogatás, a nettó 2,3 milliárd forint értékben tervezett “futópálya túlfutás megelőző rendszer” beszerzéséhez 1,9 milliárdot. A fapados légitársaság az Airbus A320-as típusú repülőgépeit szereli fel a repülésbiztonsági eszközökkel.