Teljes államosítás az iskoláknál, a KLIK is megmarad

Az állam lesz a közoktatási intézmények működtetője és fenntartója az Országgyűlésnek kedden benyújtandó törvényjavaslat értelmében. Sipos Imre a köznevelési kerekasztal keddi budapesti ülése után közölte: egyértelmű felelősségi viszonyokat kell biztosítani, ezt szolgálják a változtatások.
Létrejönnek a tankerületi központok, összevonják a fenntartói és működtetői feladatokat az állami fenntartónál, differenciált béremelést kaphatnak a pedagógusok – többek között ezt tartalmazza az oktatási törvényeket érintő módosításcsomag, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden nyújtott be az Országgyűlésnek.

 



A köznevelési helyettes államtitkár hangsúlyozta: ahogy korábban – most is – konszenzus volt a kerekasztal ülésén arról, hogy a vegyes fenntartás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, kiegyensúlyozott működést kell biztosítani az iskoláknak. Ne fordulhassanak elő olyan technikai problémák, hogy azon kell vitatkozni, ki veszi a krétát, vagy a szivacsot. A legtöbb elégedetlenség gócpontja értékelése szerint ez a vegyes rendszer volt – jelentette ki.
Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetője kérdésre elmondta, hogy jelenleg az önkormányzatok működtetik az intézmények 55 százalékát, és az állam a működtető közel 45 százalékuknál. Előbbi 2851, utóbbi 2303 intézményt jelent, ugyanakkor a nagyobb létszámú iskolák az önkormányzatoknál vannak.
Az állami működtetéshez szükséges források tervezése zajlik, ez a jövő évi költségvetésben külön soron jelenik majd meg.
A várható változásokat részletezve közölte: az új intézményfenntartó három szinte oszlik a jövőben: lesz egy központ – nevének az Klebelsberg Központot javasolják -, lesz 56 tankerületi központ, és harmadik szintként az intézmények. Kikerül a megyei szint, ami eddig lassíthatta a döntéshozatalt, illetve zavart okozhatott; az irányítás egycsatornássá válik.
A fenntartói jogosultság szintén három részből áll, a minisztérium, a központ és a tankerületi központok között oszlik meg. A tankerületi központok július 1-től alakulhatnak meg – jelezte.
A központnak stratégiaalkotó, irányító feladata van, valamint költségvetési, gazdálkodási és szakmai tervezést végez, ezen kívül ellenőrző feladata lesz a tankerületi központok felett. A tankerületi központok olyan költségvetési szervek lesznek, amelyek a fenntartás operatív feladatát látják el, támogatják az iskolákat.
Az iskolák bizonyos kiadások felett gazdálkodnak, kismértékű beszerzéseket végezhetnek, és részleges munkáltatói jogkörrel bírnak majd. Saját bevételeiknél azt kérik, azt az iskola fejlesztésére fordítsák.
Az iskolaigazgatóknak – a javaslattételi jog helyett – egyetértési joga lesz a pedagógusok alkalmazásánál. Az igazgatókat nem a miniszter, hanem a központ vezetője nevezi ki, míg a tankerületi vezetőket a szakminiszter.
Pölöskei Gáborné összegzése szerint az állami intézményfenntartásra szükség van, s az is egyértelmű, hogy ehhez központi szervezet kell. A módosításoknak pedig igazodniuk kell a közigazgatási – megyei, járási – struktúrához, és decentralizációt kell elérni, növelni az eredményességet és hatékonyságot.
Bíró Gábor, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium igazgatója kiemelte: az iskolák oldaláról javaslatokat tettek és erre volt fogadókészség. Jelezte: rendelkezésre állnak azok a keretek, amelyek biztosíthatják az új központi fenntartás felépítését. A változtatásokkal olyan támogató környezet alakulhat ki, ami biztosítja a jó működést és a szakmai feladatok megfelelő ellátását.
Sipos Imre a kerekasztal másik keddi témájáról, a tartalomszabályozásról szólva megerősítette, hogy az új nemzeti alaptanterv (nat) koncepcióját az év végéig teszi le az illetékes munkacsoport. Átmeneti intézkedésként a kerettantervi (ket) óraszámokban maximalizálják a gyerekek óraszámát, s ezt csak speciális esetekben és szülői igény lehet majd túllépni – közölte, hozzátéve: azt is szeretnék elérni, hogy a ket-ek helyi alkalmazása rugalmasabb legyen. Az oktatáskutató intézet a tanmenetjavaslatokat augusztus 16-ig készíti el.
Csépe Valéria, az MTA közoktatási elnöki bizottságának vezetője azt mondta: a terheket az optimálishoz közelebb vinnék. Ennek érdekében a nat és ket-ek közötti eltérésekből indulnak ki és a tanórákat maximálnák.
Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója közölte: nőne a kerettantervi szabályozásban helyi szinten a pedagógusok döntési szabadsága. Jelezte: augusztusra az intézet az általános iskola 1-4., 5-8. osztálya számára olyan javaslat fogalmaz meg, amely a kötött óraszámoktól el lehet majd térni. A tanmenetjavaslatok magyar, matematika, ember és természet és az ember és társadalom területekre készülnek, ezek felhasználásával jobban tudnak majd súlyozni a tananyag feldolgozása során.
Hatszintű skálán néznék meg, hogy a negyedik és nyolcadik osztály végén hol tartanak a diákok, ennek kifejlesztése zajlik.
Sipos Imre az alapítványi iskolákat érintő esetleges változásokról kérdésre azt mondta: a finanszírozásukat ugyanazon logika mentén kapják, mint eddig, és a ket-eket is használhatják, ahogy eddig tehették.
A kerekasztal következő ülése június 14-én várható, akkor a tartalomfejlesztés lesz a fő napirend – jelezte.


Benyújtották az oktatási törvényeket módosító csomagot

A köznevelési törvényt érintő változások között tartalmazza az 53 oldalas javaslat a pedagógusok differenciált béremelésének a lehetőségét, a központi költségvetés adta keretlehetőségek figyelembevételével. Azért, hogy a lehető legnagyobb, minden pedagógust érintő béremelés és a pedagógus egyéni teljesítménye alapján történő differenciálás is megtörténjen, a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítmény alapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja. Kizárandó a túlzott szubjektivitást, garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését, és a pedagógusok ez alapján történő értékelését írja elő a javaslat.
Az állami intézményfenntartó – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) – helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. Ezek szervezeti egységeiként működnek tovább OM-azonosítóval és keretgazdálkodással rendelkező jogi személyekként az egyes állami fenntartású köznevelési intézmények. A javaslat alapján a vagyonkezelői jog az illetékes tankerületi központhoz kerülne az érintett épületeknél.
A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási, továbbá – a kinevezés és felmentés kivételével – munkáltatói jogokkal rendelkezne.
A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter, mint irányító közé belép egy középirányító szervezet, az oktatási központ, az indoklás szerint ugyanis szükség van egy központi szervezetre.
Kitértek arra is, hogy a Klik létrejötte és a működtetői szerepkör megjelenése óta folyamatos problémákat okozott a fenntartó és a működtető feladatainak elhatárolása. A törvényjavaslat szerint a fenntartói és működtetői feladatokat összevonják az állami fenntartónál, tehát ismét egységes fenntartói irányítás jön létre.
Fontos eleme a módosításnak, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszerét kiterjesztik került a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra, mivel ez jelenleg csak a nevelési-oktatási intézményekben érvényesül.
A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnáziumokban a művészeti képzésre való felkészítés folyamán a tanulók nagy óraszámban részesülnek táncművészeti oktatásban, amely többszöröse a heti kötelező öt testnevelésórának. A módosítás lehetőséget biztosít a művészeti szakmai képzés beépüljön a testnevelés órákba.
A módosításcsomag érinti a szakképzésről szóló törvényt, mint írták, a társadalmi visszajelzések alapján, a köznevelési kerekasztal által is megerősítetten indokolttá vált annak lehetővé tétele, hogy a 2017-től bevezetendő ágazati szakmai érettségi vizsgát a tanulók középszinten is letehessék.
A szakképzési törvény rögzíti a szakképzési centrumok tagintézményeiben a vezetők döntési jogköreinek kiterjesztését, a centrumok költségvetése összeállításának alapelveit, a szakképzési centrum szervezeti egységeiben a dolgozókat érintő kérdésekben a szakszervezeti egyeztetés formáit, valamint egyes fenntartói jogkörökkel kapcsolatos feladatokat.
A javaslat pontosítja az első és a második szakképesítés fogalmát, megjelölve, hogy az állam által támogatott képzésekben megszerzett szakképesítések képezik a számítás alapját. A jogszabály a korábbi rendelkezéseket pontosítva mondja ki az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai vizsgák ingyenességét a harmadiknak nem számító szakképesítések tanulása esetén.
A tervezet előírja, hogy a 9. évfolyamon megkötött tanulószerződés a tanév végén hatályát veszti, így lehetőséget biztosít a tanulónak, hogy a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyből más gazdálkodó szervezethez menjen a további gyakorlati képzésre.
Pontosítanák, hogy a tanulónak pénzbeli juttatás kizárólag a tanulószerződéses formában vagy együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésnél jár. A tervezet lehetőséget ad egyes gyakorlati tananyagtartalmak kizárólag szakképző iskolai teljesíthetőségére a kerettantervi előírások alapján, illetve további esetben, tanulói/szülői kezdeményezésre a gyakorlati képzési idő 5 százalékában. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes szakképesítések esetén a gyakorlati oktatást végző gazdálkodó szervezeteknél jellemzően nincsenek meg a gyakorlati oktatás teljes körű feltételei, így ezen esetekben indokolt a kötelező tanműhelyi képzés előírása, amelynek finanszírozási hátterét teremti meg a jelen módosítás.
Változhat a felsőoktatási törvény is, a javaslat tartalmazza az állami felsőoktatási intézmények gazdasági irányítását szolgáló kancellári rendszer, valamint a konzisztóriumok működtetésével kapcsolatos, a gyakorlat által felvetett szabályozási kérdések kezelését.
Módosulhat a teljes idejű képzésre vonatkozó törvényi szabályozás is a felsőoktatásban, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott óraszám minimális mértéke félévenként legalább kettőszáz tanóra lehetne. Így a rugalmasabb szabályozás útján a magasabb óraszám lehetőségét nem zárják ki, de az oktató személyes közreműködését nem igénylő foglalkozás időkeretének a biztosítását is lehetővé teszik. Lehetőség nyílhat arra is, hogy a Zsigmond Király Főiskola augusztustól alkalmazott tudományok egyetemeként működjön.