Munkaerőhiány: nincs, aki leszedje idén a káposztát

Nehéz évet könyvelhetnek el 2016-ban a káposztafélékkel foglalkozó magyar gazdaságok: ebben az évben betegségek sora tizedelte a növényeket, a piaci ár is alacsonyabb a korábbiaknál és a betakarításra sem nagyon találnak kétkezi munkást.

 


A hazánkban is évszázadok óta termesztett káposztafélék élettani szempontból nagyon fontos és előnyös tulajdonságokat hordoznak: kedvező áruk, magas vitamin-, ásványi anyag és rosttartalmuk miatt kedvelt élelmiszernövények Európában – írja az agroinform.hu.

Magyarországon átlagosan évente 5 ezer hektáron terem kelkáposzta, brokkoli, karfiol és fejes káposzta. Utóbbit ezek közül a legnagyobb, átlagosan évente 2,5 ezer hektáron termesztik a gazdálkodók. Az idei termőterület 10 százalékkal nagyobb az előző évhez képest, ám vannak eltérések az egyes fajtacsoportok között: míg a fejes és vörös káposzta termesztési területe nőtt, addig a kelkáposzta, karfiol és brokkoli felülete valamelyest csökkent – hangzott el a Syngenta hagyományos ágazati rendezvényén, amelyet tizenegyedik alkalommal rendeztek meg Ócsán, a vállalati zöldségnemesítő központjában.

A káposztafélék hazai fogyasztása Európában átalakulóban van – hangsúlyozta Antal Gyula, a Syngenta kampánymenedzsere. Mivel ma már egész évben elérhető szinte minden friss zöldségféle a pultokon, a hagyományos téli vitaminforrások, mint például a tartósított, savanyított káposztafélék fogyasztása háttérbe szorul.

A termelési szezon ugyan még nem ért véget, de az már látszik, hogy idén nem túl sikeres évet könyvelhetnek el a szektorban érdekelt gazdálkodók. Az enyhe telet követő változékony – hol száraz, hol rendkívül csapadékos – időjárás komoly növényvédelmi problémát eredményezett, számos kártevő és a kórokozó veszélyeztette a növényállományt – mondta Antal Gyula.

A piaci árak a tavalyiak alatt maradtak szinte egész év folyamán, és a következő hónapok kilátásai sem biztatóak. Az elmúlt két évben a termésátlag fejes káposztából 40-120 tonna, karfiolból 30-45 tonna, a brokkoliból 20-30 tonna, míg a kelkáposzta és a vörös káposzta esetében 30-50 tonna között alakult hektáronként, idén ez várhatóan alacsonyabb lesz.

kaposztafold

 

Nincs, aki leszedje idén a káposztát

A káposztafélék termelésének kézimunkaerő-igénye főként a betakarítás időszakában nagyon magas, és ez egyre inkább megoldhatatlanná kezd válni a gazdáknak. Emiatt várható, hogy a gépi betakarítás egyre nagyobb arányban jelenik meg a gazdaságokban. Ez a technológia azonban a fajtafelhasználásban is változást hozhat idővel: azok a magasabb törzsű, stabil tartású fajták, amelyeket a betakarítógépek veszteség nélkül tudnak kivágni, valószínűleg jobban el fognak terjedni.

Az elmúlt szezonban az aszályos, száraz körülmények között jobban teljesítő fajták, mint például Syngenta Agressor F1 hibridje jobban teljesítettek és az idei évben ezeket szívesebben ültették el. Az európai trend a káposztafélék esetében is az egyéb zöldségfélékhez hasonlóan elsősorban az alak-, szín-, méretbeli változatosság irányába halad.

A Syngenta, mint a terület meghatározó vetőmag-forgalmazó és növényvédelmi vállalata, több mint egy évtizede Magyarországon nemesít és az itteni éghajlati, termelési körülményeknek legjobban megfelelő fajtákat kínálja a hazai termelők számára. A vállalat minden termékcsoportban mutatott be ebben az évben is újdonságot, amelyet az ócsai fajtabemutatón a közönség is megnézhetett. Ezek közé tartozik olyan jól ismert hibrid új, korszerűbb verziója, mint a korai Preludium F1 kelkáposzta, vagy a hiánypótló Remala F1 vörös káposzta és a Besty brokkoli, amelyek sok gazdálkodó figyelmét felkeltették.