Katasztrófális a Pest megyeiek egészségügyi ellátása

Egészségügyi szakértők szerint kritikussá vált Pest megye egészségügyi helyzete, mert úgy tűnik, mintha az elmúlt évtizedekben elfelejtették volna megtervezni és megszervezni a megye önálló alapszintű egészségügyi rendszerét.

 


Kritikus helyzet alakult ki Pest megye egészségügyi rendszerében – írja a Napi.hu egészségügyi szakértőkre hivatkozva. A lap azt írja, bár Pest megye lakossága a legnagyobb magyar megyeként napjainkra meghaladja az egymillió kétszázezret, az egészségügyi rendszere jó, ha négyszázezer lakos ellátására van kalibrálva, a megyeiek ezért részben a budapesti ellátásokat használják, amelyeknek összességében csak 60 százalékát használják maguka fővárosban élők.

Jelenleg Pest megyében 679 háziorvos, Budapesten 1245 háziorvos dolgozik. Az egy háziorvosra jutó betegszám országos átlaga 1566 beteg/praxis, ez az érték Budapesten 1413 (az ország második legjobb értéke), Pest megyében pedig 1818 (az ország legrosszabb értéke). Emellett Pest megye saját járóbeteg-ellátási kapacitása is csak heti 12 505 szakorvosi óra, ami azt jelenti, hogy egy Pest megyei lakosra heti fél perc OEP-finanszírozott szakorvosi idő jut, míg egy budapestire heti 3 perc 20 másodperc.

A Pest megyei járóbeteg szakrendelők 61 százaléka egyébként független, önkormányzati működtetésű szakrendelő, ugyanez az arány Budapesten 37 százalék, Hajdú-Bihar megyében pedig 30 százalék, a többi szakrendelést az állami tulajdonú kórházakban végzik.

delpesti

Kórházi ágyak számában sem áll jól Pest megye: összesen 1821 aktív kórházi ágy működik a megyében, miközben Budapesten 11 467 aktív ágy van. Tízezer magyar lakosra jelenleg 43 aktív ágy jut, míg tízezer Pest megyei lakosra így csak 15. Ha a budapesti ágyakat csak a budapestiek használnák, tízezer lakosonként 65 ágy jutna, de ha testvériesen megosztoznának csak a Pest megyeiekkel a budapesti kórházi ágyakon, akkor már csak egy picit haladnák meg a magyar átlagot a 45 ágy/10 ezer lakos értékkel.

A jelenleg érvényes térségi ellátásszervezési rendszer szerinti három közép-magyarországi ellátási térségnek egyébként 3 millió lakos teljes ellátását, további másfél millió lakos szervezett speciális ellátását és 5 millió lakos alkalmi ellátását, valamint eseti speciális ellátását kellene biztosítania.

Néhány szakmai ágban talán mindez elvégezhető, a közép-magyarországi régióban jó a helyzet a gyermekpszichiátria, a klinikai onkológia, az intenzív szakellátás és a szemészet esetében, de jóval lakosságarány alatti a kórházi ágyak száma az urológia, a sürgősségi betegellátás, a sugárterápia, a szülészet-nőgyógyászat és a reumatológia terén.

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy például a nyugati ellátási térségben, ahol az új szuperkórház is épülne, a kórházi ágyak 92 százaléka Budapesten van, miközben az ellátandó lakosság 33 százaléka Pest megyei. A rendszer azonban más szempontból is kaotikus: például a 10 ezer fős Biatorbágy aktív fekvőbeteg-ellátásáért – a szakmánként megosztott ellátási feladatok miatt – 17 budapesti kórház az illetékes, ezek közül jó néhány a másik két központi térségben helyezkedik el, amelyekben az ellátandó lakosságnak már 43 százaléka Pest megyei.